<\/B><\/A> <\/DIV>\r\n- Azt akarom, hogy uralkodj felettem.- s\u00fagtam a leveg\u0151be. <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\nNem tudom mi\u00e9rt, \u00e9s azt sem m\u00e9rt pont ezeket a szavakat haszn\u00e1ltam. Egyszer\u0171en akartam. Hagytam, hogy a testem \u00e9s az elm\u00e9m k\u00fcl\u00f6n v\u00e1ljon, hogy pillanatokra \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u00f6sszekapcsol\u00f3dhassanak. Csak az\u00e9rt, hogy ilyeneket s\u00faghassak neki. <\/SPAN>Hagytam, hogy megt\u00f6rt\u00e9njen. Nem \u00e9rdekelt sem az, ami el\u0151tte volt, sem az, ami majd r\u00e1m v\u00e1r. Csak az sz\u00e1m\u00edtott, hogy kimondtam v\u00e9gre. Egy pillanatra megdermedt, majd mag\u00e1hoz szor\u00edtott. F\u00e1jt az \u00f6lel\u00e9se. Zsibbad\u00f3, bizserget\u0151 v\u00e1gy \u00e1radt fel\u00e9m. Az \u0150 v\u00e1gya. V\u00e1rtam, hogy megsz\u00f3laljon, hogy mondjon valamit. A hangj\u00e1\u00e9rt s\u00f3v\u00e1rogtam. De a szavak helyett cs\u00f3kkal v\u00e1laszolt. Lassan gurul\u00f3, k\u00edv\u00e1ncsi cs\u00f3kokkal. A v\u00e1llamr\u00f3l indult, felkapaszkodott a nyakamon, hogy eljusson a sz\u00e1mig. K\u00e9rdezni akartam. Ki\u00e1lltani, hogy sz\u00f3lalj m\u00e1r meg, mondj nekem valamit v\u00e9gre. De a nyelve m\u00e1r az ajkamat \u00edzlelte. Megharapott, a szem\u00e9ben pedig nevet\u00e9s villant. <\/FONT><\/STRONG><\/P>\r\n- <\/SPAN><\/SPAN>K\u00f6vess engem.- csak ennyit mondott. <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\nA k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s a v\u00e1laszok pillanatok alatt hanvadtak el. Maga fel\u00e9 ford\u00edtott \u00e9s \u00fajra megcs\u00f3kolt. Mint m\u00e9g soha. A ny\u00e1la az eny\u00e9mmel keveredve csordult a sz\u00e1m sz\u00e9l\u00e9n. Fel\u00e9bredt a teste \u00e9s a juss\u00e1t k\u00f6vetelte. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen k\u00f6zelebb b\u00fajtam hozz\u00e1. Szerettem volna, ha megny\u00edlik a teste, hogy a zsigerei k\u00f6z\u00e9 b\u00fajhassak, az eleven, l\u00fcktet\u0151 h\u00fas\u00e1t \u00e9rezhessem, \u00e9s a v\u00e9re s\u00edmogasson. Tal\u00e1n meg\u00e9rezte. Tal\u00e1n csak nem tudta tov\u00e1bb t\u00fcrt\u0151ztetni mag\u00e1t. Felny\u00f6g\u00f6tt. M\u00e9ly \u00e9s rekedt hangja felny\u00e1rsalt. Idegen volt, m\u00e9gis \u00f6r\u00f6kk\u00f6n v\u00e1gyott \u00e9s igaz. Nem volt tiszta sem al\u00e1zatos az \u00e9rint\u00e9se, csak vad \u00e9s m\u00f3dszeres. Nem tapogat\u00f3dzott sut\u00e1n, minden mozdulat\u00e1nak meg volt a maga helye \u00e9s c\u00e9lja. Tudta mire v\u00e1gyom, tudta mi j\u00f3 nekem. Mozdulni is alig volt id\u0151m. Simogattam a h\u00e1t\u00e1t, a karj\u00e1ba martam \u00e9s a haj\u00e1t t\u00fartam. Azt hittem, nem is figyelt r\u00e1m. Adni akart, \u00e9s nem hagyta, hogy b\u00e1rmi megzavarja. J\u00f3l tudta mit csin\u00e1l. Gyakorlott mozdulatai el\u00e1rult\u00e1k. De a tudat, hogy nem \u00e9n vagyok az els\u0151 az \u00e9let\u00e9ben nem zavart. Valaha azt hittem ez majd megb\u00e9n\u00edt, \u00e9s k\u00e9ptelenn\u00e9 tesz egy ilyen aktusra. T\u00e9vedtem. R\u00e1\u00e9bredtem, hogy azt sem b\u00e1nn\u00e1m m\u00e1r, ha belehaln\u00e9k. Mindegy mi lesz, csak \u0150 tegye meg, csak \u0150 ott legyen. <\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n- M\u00e1r az eny\u00e9m vagy. \u2013 r\u00e1mn\u00e9zett ahogy ezt mondta. A hangja reszel\u0151s, arca zil\u00e1lt, a keze meg- megremeg. Felemet, az asztalra \u00fcltetett, a t\u00e9rdeim pedig sz\u00e9tnyitotta. J\u00f3 lett volna ellenkezni, ellen\u00e1llni egy picit, mert \u00edgy k\u00e9pzeltem mindig egy ilyen jelenetett. De mi\u00e9rt is tenn\u00e9m? \u00c9rtelmetlen id\u0151h\u00faz\u00e1s csup\u00e1n. Sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k, amire most egyik\u00f6nknek sem volt ideje \u00e9s energi\u00e1ja. Magamban akartam \u00e9rezni. Azt akartam, hogy ragadjon meg \u00e9s birtokoljon. Szolg\u00e1lni akartam, a gondolataiba, a v\u00e1gy\u00e1ba olvadni, \u00e9s egy\u00fctt mozogni, l\u00e9legezni vele. Egyk\u00e9nt. Egy pillanatra. \u00d6r\u00f6kre. Nem cs\u00f3kolt, csak n\u00e9zett. Az arcomat f\u00fcrk\u00e9szte, a von\u00e1saim t\u00e1nc\u00e1ban gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6tt. Mert \u00edgy \u00edzlelte a hatalm\u00e1t. Nem tartott sok\u00e1. Megny\u00edlt az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g. Bel\u00e9pett \u00e9s \u00e9n k\u00f6vettem vak v\u00e1gyban \u00e9gve. Kicsit tal\u00e1n meghaltam De a hangja a ny\u00fcsz\u00edt\u0151 \u00e9s fuldokl\u00f3 hangja magamhoz t\u00e9r\u00edtett. Csak velem \u00e9lhetsz, \u00e9s csak velem halhatsz. Err\u0151l besz\u00e9lt a teste, ett\u0151l hom\u00e1lyosult el szeme, \u00e9s r\u00e1ngott az arca. Reszketett mikor \u00e1t\u00f6lelt. Sok\u00e1ig \u00e1llt el\u0151ttem. A l\u00e1baim er\u0151tlen\u00fcl kulcsolt\u00e1k m\u00e9g. Elm\u00falt a pillanat, elm\u00falt a var\u00e1zs. Mindketten tudtuk. A test \u00e9s a szellem \u00fajra \u00f6sszekapcsol\u00f3dott, a v\u00e1gy kih\u00fclt lassan, mi pedig fel\u00e9bredt\u00fcnk. Leseg\u00edtett az asztalr\u00f3l. Sz\u00f3tlanul igazgattuk a ruh\u00e1nk.<\/o:p><\/SPAN><\/B><\/P>\r\n- Egy h\u00e9t m\u00falva ugyan itt Kedvesem.- r\u00e1mn\u00e9zett miel\u0151tt kis\u00e9t\u00e1lt az ajt\u00f3n. A feh\u00e9r, gy\u0171r\u00f6tt bor\u00edt\u00e9kot pedig a szokott helyen hagyta. <\/SPAN><\/SPAN><\/B> <\/SPAN><\/P>","type":"rich"}